A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt számos olyan döntést hoz, amely közvetlenül érinti a munkavállaló mindennapjait. Elrendelhet rendkívüli munkavégzést, átmenetileg más munkakörben vagy más munkavégzési helyen foglalkoztathatja a munkavállalót, illetve egyéb olyan intézkedéseket is hozhat, amelyek eltérnek a munkaszerződésben eredetileg meghatározott feltételektől. Ezek a döntések ugyan jogszerűek lehetnek, a munkáltató azonban nem hagyhatja figyelmen kívül a munkavállaló érdekeit.
A Munka Törvénykönyve ezért írja elő a méltányos mérlegelés elvét, amely a munkáltatói joggyakorlás egyik alapvető követelménye.
Mit jelent a méltányos mérlegelés?
A méltányos mérlegelés lényege, hogy a munkáltató döntéseinek meghozatalakor köteles figyelembe venni a munkavállaló jogos érdekeit is.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden intézkedésnek kedvezőnek kell lennie a munkavállaló számára. A munkaviszony természetéből fakadóan előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkáltató gazdasági vagy szervezési okból olyan döntést hoz, amely kellemetlenséget vagy többletterhet jelent a munkavállalónak.
A jogszabály azt követeli meg, hogy ez a hátrány ne legyen aránytalan.
Mikor merül fel leggyakrabban a méltányos mérlegelés?
A követelmény elsősorban azokban az esetekben kap jelentőséget, amikor a munkáltató a munkaszerződésben rögzített feltételektől átmenetileg eltér.
Ilyen lehet például:
- más munkavégzési hely kijelölése,
- a munkakörbe nem tartozó feladatok…