A felmondásról tudni kell, hogy ebben az esetben az egyik fél – a munkáltató vagy a munkavállaló – egyoldalú elhatározása nyomán szűnik meg a munkaviszony, mégpedig a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben előírt határidő (felmondási idő) leteltével. A rendes felmondás hatása tehát az, hogy következtében a munkaviszony egy előre meghatározott időponttal a másik fél akaratától függetlenül, sőt akarata ellenére is megszűnik.
A felmondás ugyan a munkáltató vagy a munkavállaló egyoldalú nyilatkozata, de ha azt a másik féllel is közölte, őt is köti. Az csak a másik fél hozzájárulásával vonható vissza, vagy módosítható [Mt. 15. § (4 ) bek.]
A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat nem vonható vissza. Nem kizárt viszont, hogy a fél arra hivatkozzon, miszerint nyilatkozata megtételekor lényeges kérdésben tévedett, így nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette (LB. M. törv. 10 293/1982. sz.).
1. A munkaviszonyt felmondással mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszüntetheti [Mt. 65. § (2) bek.]. A felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg [(Mt. 65. § (2) bek.].
Az Mt. nem sorolja fel azokat az eseteket, amikor a munkáltató a munkaviszonyt felmondással megszüntetheti, hanem azt számára általában [Mt. 65. § (1) bek.] lehetővé teszi. Ugyanakkor a munkáltató számára biztosított ez a jogosultság különböző feltételek megtartása…
Üdvözöljük a HR Tudásbázis oldalon!