Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. Több adókedvezmény esetén, azokat a bevallásában vagy a munkáltatói adó-megállapításban a magánszemély az általa megjelölt sorrendben veheti igénybe, illetve az adóhatósági közreműködéssel készített egyszerűsített bevallásban, vagy ha nem jelöli meg a sorrendet, az a következők szerint kötelező:

1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,

2. személyi kedvezmény,

3. őstermelői kedvezmény,

4. egyéb.

A súlyosan fogyatékos magánszemély az erről szóló orvosi igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától adókedvezményt vonhat le az adójából személyi kedvezmény címén. Ennek havi összege az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (2011-ben havi 3900 forint).

A kedvezményt az érvényesítheti, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendelet [335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet] mellékletében felsorolt betegségben szenved, vagy fogyatékossággal él, továbbá aki fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban részesül.

A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot választó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó jövedelme utáni adójának összegével csökkentheti az összevont adóalapja adóját. Könyvelői díjkedvezmény is megilleti a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőt, melynek összege a számlával igazolt könyvelőnek kifizetett díj. E két jogcímen együttesen igénybe vett kedvezmény a 100 ezer forintot nem haladhatja meg. Amennyiben a magánszemélynek az őstermelői tevékenységen kívül más forrásból is van az összevont adóalapba tartozó jövedelme, úgy a könyvelői díjkedvezményt csak olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt az összevont adóalapon belül az őstermelői tevékenységből származó jövedelem képvisel. A magánszemély adóévi összes jövedelmétől függő korlátozásra vonatkozó rendelkezés 2011-től megszűnt.