Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvényt 2005. november 7-én fogadta el a parlament, rendelkezéseit pedig 2006. január 1-jétől kell alkalmazni. A jelentősége, hogy azok a magánszemélyek, akik a törvényben felsorolt tevékenysége(ke)t folytatnak, jövőre lehetőséget kapnak arra, hogy adó- és járulékfizetési kötelezettségüket egyszerűsített formában teljesítsék.

Az alábbiakban az Ekhó-választás feltételeit és az eljárás menetét ismertetem Önökkel.

Akik Ekhó választására jogosultak

Az Ekhó-ról szóló törvény tételesen felsorolja azokat a foglalkozási ágakat, amelyeknek művelői az Ekhót választhatják adózási formaként; ezek az alábbiak:
-         2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
-         2616 Újságíró
-         2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
-         2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások
-         2621 Író (újságíró nélkül)
-         2622 Műfordító
-         2623 Képzőművész
-         2624 iparművész
-         2625 Zeneszerző
-         2626 Rendező
-         2627 Operatőr, fotóművész
-         2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg)
-         2631 Színész, előadóművész, bábművész
-         2632 Zenész, énekes
-         2633 Koreográfus, táncművész
-         3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs
-         3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs
-         3721 Segédszínész
-         3722 Segédrendező
-         3723 Népzenész
-         3725 Cirkuszművész
-         3729 Egyéb művészeti foglalkozások
-         5341 Fényképész, fotó- és mozgófilmlaboráns
-         5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású
-         5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatás, szolgáltatási foglalkozások, feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a fotóriporter, a korrektor, a designer, képszerkesztő, művészeti vezető, a hangmérnök.

A fentebb felsorolt tevékenységekre az Ekhót csak munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján működő magánszemélyek választhatják, és a választást nyilatkozat formájában tehetik meg a velük szerződéses kapcsolatban álló munkáltató, illetve kifizető felé.

Figyelem!
A magánszemély nyilatkozata kötelező érvényű mind a munkáltatóra, mind a kifizetőre.

Szükséges néhány alapfogalom ismertetése, amely megkönnyíti a továbbiak értelmezését.

Munkaviszony: az adózás rendjéről szóló törvény szerinti munkaviszony. Az alapján pedig munkaviszony a munka törvénykönyve szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre külön törvény szerint a munka törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell, valamint azok a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok, amelyekre külön törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagját, valamint az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni.

Vállalkozási szerződés: a magánszemély és vállalkozás által a polgári törvénykönyvről szóló törvény (Ptk.) szabályai szerint kötött vállalkozási szerződés.

Megbízási szerződés: a magánszemély és a megbízó által kötött, a Ptk. szerinti megbízási szerződés, ideértve a felhasználási szerződést is.

Nyugdíjas: a saját jogú nyugdíjas, vagy olyan özvegyi nyugdíjas, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de az Ekhó-szabályok szerint mindkét esetben csak akkor, ha az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.

Az Ekhó választásának feltételei

Az Ekhóval teljesíthető a közterhek megfizetése, ha a magánszemély

1.) az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben
-         munkaviszonyból származó;
-         egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén;
-         társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén;
-         vállalkozási, megbízási szerződés alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként

olyan jövedelemre tesz szert, amely után a közterheket az általános szabályok szerint teljesítette, vagy
2.) nyugdíjas (nyugdíjas anélkül is Ekhózhat, hogy az általános szabályok szerint fizetne adót, TB-járulékot.)
3.) tevékenysége alapján a fentebb felsorolt foglalkozásúnak minősül,
4.) a kifizetőnek írásban nyilatkozik arról, hogy tevékenysége alapján számára kifizetett bevételt vagy annak a nyilatkozatában meghatározott részét terhelő közterhek megfizetésére az Ekhót választja.

Figyelem!

A közterhek Ekhó szerinti megfizetését a már nevesített foglalkozású magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében történő kifizetéssel (folyósítással)
-       munkaviszonyban vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként illeti meg - feltéve, hogy e bevételeit eredményező jogviszonyában kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat - és/vagy a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött, vállalkozási szerződés és/vagy megbízási szerződés alapján illeti meg. Az említett esetekben a bevétel külön-külön és együttesen sem haladja meg az adóévben a 25 millió Ft-os összeghatárt.

Itt kívánom megjegyezni, hogy mint azt olvashatták az Ekhó csak pénzjövedelemre választható, természetben kapott bevételre nem alkalmazható.

Az Ekhó-választás feltételeként a nem nyugdíjasokra előírt - az adóévben szerzett adózott, TB-zett - jövedelem bármilyen lehet, tehát nem csak a felsorolt FEOR-számú foglalkozási körökbe tartozó tevékenységből származhat, de Ekhó csak a felsorolt FEOR-számú foglalkozások keretében végzett munka után számolható el.

Ekhó legfeljebb évi 25 millió Ft bevétel erejéig érvényesíthető. A teljes keretet a magánszemély akkor használhatja ki, ha az adóévben legalább az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szerese után az általános szabályok szerint megfizette a jövedelemadót és a TB járulékot, függetlenül attól, hogy ezt az éves minimáljövedelmet havi rendszeres kifizetések formájában vagy esetleg egyetlen kifizetéssel szerezte-e meg.

Figyelem! Ha a magánszemély az általános szabályok szerint adózott adóévi jövedelme nem éri el a havi minimálbér 12-szeresét, akkor csak az évi 25 millió Ft-nak ezzel arányos részére választható az Ekhó.

A nyugdíjasoknál nem előírás, hogy legyen az általános szabályok szerint adózott jövedelmük, így ők teljes egészében kihasználhatják az évi 25 millió Ft-os Ekhó-keretet.

Eva alany bevételi határa: Az Ekhót Evás egyéni vállalkozó csak magánszemélyként választhatja, ugyanis ekkor nem egyéni vállalkozóként szerződik, hanem magánszemélyként. Jó tudni! Az Evás egyéni vállalkozó Ekhóval adózható bevételi határát csökkenti az a bevétel, amelyet egyéni vállalkozóként az Eva-törvény hatálya alá tartozó bevételként szerez meg. Az Evás társas vállalkozás esetében az Ekhót választó tag (tulajdonos) éves Ekhó-keretét a társas vállalkozás Evás bevételéből a társasági szerződés alapján neki járó eredménnyel arányos rész csökkenti, vagy a jegyzett tőkéből való részesedése arányában rá jutó bevételrész. Ez utóbbi akkor is, ha a magánszemély ténylegesen nem veszi fel részesedését az adózott eredményből

Az Ekhó választására tett nyilatkozat

Az Ekhó – mint jeleztem – csak a magánszemély nyilatkozata alapján számolható el. Az Ekhó választására jogosult az adóévben bármikor nyilatkozat az adott kifizetőnek (munkáltatónak), hogy a tőle kapott jövedelemre továbbiakban az Ekhót választja. Csak a nyilatkozatig még nem szám,fejtett összegekre számolható el Ekhó.

A kifizetőnek az adóévben mindaddig a nyilatkozat szerint kell eljárnia, amíg a magányszemély a nyilatkozatát vissza nem vonja.

A magánszemélynek még a soron következő kifizetés számfejtését megelőzően vissza kell vonnia nyilatkozatát az adóévben esedékes további kifizetésekre nézve, ha esedékes bevételével vagy annak egy részével túllépne az évi 25 millió Ft-os – illetve a rá vonatkozó – bevételi határon.

A tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végző Ekhó-jogosult is az őt megillető bevétel kifizetése előtt köteles nyilatkozni a kifizetőnek az Ekhó választásáról.

Figyelem!

A kifizető nem számfejthet Ekhós jövedelmet annak, akinek az Ekhós kifizetése az adóévben már meghaladta a 25 millió Ft-ot.

Az Ekhó alapja, mértéke és megállapítása

Az Ekhó alapja az Ekhóval érintett Áfa nélküli bevétel. Az Ekhóból származó bevétel megbízási díj és vállalkozói szerződés esetén Áfá-val együtt számítandó.

Magánszemély az Ekhó-alap összegéből 15%-ot fizet be Ekhóként. A magánszemély a tőle levont 15%-ban megfizeti
-         11%-kal a jövedelemadót és
-         4%-kal a biztosítottat terhelő egyéni nyugdíjjárulékot
(magán-nyugdíjpénztári tag esetében 0,1% nyugdíjjárulékot és 3,9% tagdíjat.)

A nyugdíjasnak illetve annak, aki az egyéni nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az éves járulékfizetés felső határáig megfizette, nem kell a 4%-os járulékot az Ekhóban megfizetnie.

A magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben - más járulékköteles jövedelmei, valamint a korábbi, Ekhó-alapot képező bevételei 50%ának összege után - már megfizette a járulékfizetési felső határnak megfelelő nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat), csak 11% Ekhót kell fizetnie.

A kifizetőnek az Ekhó-alap után 20% Ekhót kell megfizetni. A kifizető az Ekhó-alap utáni 20%kal megfizeti a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot, azaz a
-         11% egészségbiztosítási járulékot, és a
-         9% nyugdíj-biztosítási járulékot.

Jó tudni!
A kifizetőt és a magánszemélyt az Ekhó alapját képező bevétellel összefüggésben más adó- és közteher-fizetési kötelezettség nem terheli, viszont az Ekhó nem váltja ki a tételes egészségügyi hozzájárulást (Ehó). A kifizetőnek 2006 novemberéig meg kell fizetnie a tételes Ehót - havi 1950 forintot - ha erre kötelezett. (2006 november 1-jétől az Ehó megszűnik.)

Táppénz, GYED, nyugdíj

A befizetett Ekhó alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíj-biztosítási ellátásra jogosult, de az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, GYED) nem. A nyugdíjalap megállapításakor az Ekhó-alap 50%-át kell számításba venni.

Ekhó-visszaigénylés

Ha a magánszemély az adóévben - minden más, járulékalapot képező jövedelme és Ekhó-alapot képező bevételei 50%-a után - a járulékfizetés felső határáig megfizette a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztári tagdíjat), illetve nem kötelezett nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj) fizetésére, s erről a kifizetést megelőzően nem nyilatkozott, utóbb a túlfizetést, (az Ekhó-alap 4%-át) az általános visszaigénylési szabályok szerint visszaigényelheti.

Szankciók az Ekhó jogosulatlan választásakor

Ha a kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján a magánszemélynek Ekhóval terhelt bevételt fizetett, de a magánszemély nem volt jogosult az Ekhóra, a jogosulatlan Ekhó-alapot a kifizetővel fennálló jogviszony szerinti jogcímen el kell számolni a jövedelemadó-kötelezettség megállapításakor, úgy hogy
-         11%-ot a személyi jövedelemadó kifizető által levont előlegének kell tekinteni,
-         9%-ot a magánszemélynek Ekhó-különadóként kell feltüntetni az adóbevallásában, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetnie.

Figyelem!
A magánszemélynek 18% különadót kell fizetnie azon Ekhó-alap után,
-         amely az adóévben a 25 millió forintot meghaladja, vagy
-         amelyekre az Ekhóválasztási nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette volna meg.

Az Ekhóval kapcsolatos kifizetői feladatok, illetve a magánszemély kötelezettségei
 

1.)     A kifizetőt, mint az előzőekből kiderült, az Ekhós-bevétel után terheli a 20%-os Ekhó fizetés és a magánszemélytől is le kell vonnia a 15% (vagy 11%) Ekhót. A kifizetőnek az őt terhelő 20% valamint a magánszemélytől általa levont 15% (vagy 11%) Ekhót az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell bevallania és megfizetnie. A kifizető köteles az Ekhó-alap kifizetéséről, a levont, megfizetett Ekhóról a kifizetéssel egyidejűleg igazolást adni a magánszemélynek. Ha az Ekhót választó magán-nyugdíjpénztári tag is, a kifizető a levont Ekhó 26%át a tárgyhót követő hónap 12-éig utalja át a magánnyugdíjpénztárba. (A 100 forintnál kisebb Ekhót sem levonni, sem bevallani, sem megfizetni nem kell.) A kifizető a magánnyugdíjpénztárnak átutalt összeget a TB-rendelkezések szerint köteles bevallani a magánszemély magánnyugdíjpénztárához. Az állami adóhatósághoz benyújtandó bevallásában az Ekhó-alap 11,1%-át kell feltüntetni fizetési kötelezettségként.

2.)     Az Ekhót választó magánszemély a jövedelemadó-törvény rendelkezéseiben előírt nyilvántartásokat köteles vezetni. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lenni az Ekhó-törvényben szabályozott kötelezettségek és jogosultságok alátámasztására, különös tekintettel arra, hogy jogszerűen választotta-e az Ekhót.
Az Ekhós bevétel nem számit az adózó összevonandó jövedelmének – egyéni vállalkozónál nem minősül vállalkozói bevételnek -, de a bevallásban az éves összjövedelem részeként kell számításba venni. Az, aki egyidejűleg Ekhózik és egyéni vállalkozó is, az adóévben felmerült vállalkozói költségeit – ideértve az értékcsökkenési leírást is – olyan arányban számolhatja el, amilyen arányú a vállalkozói bevétele az összes, Ekhó-alappal együtt számolt adóévi bevételében.
Az Ekhót választó nem kérhet adóhatósági adómegállapítást. Önadózóként kell az adóévről jövedelemadó-bevallást benyújtania, s ebben kell feltüntetnie az Ekhó-alapként elszámolt bevételét és az abból levont Ekhót.

(Krattinger Erika Ágnes)