Fogalomtár :: TB fogalomtár A-C

TB Fogalomtár

TB fogalomtár A-C

Adóazonosító szám

Az adószám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele.

[Art. 178. § 1. pontja]

Adóév

Az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik, továbbá a Számvitelről szóló törvényben meghatározott beszámoló adataira épülő adó és adó jellegű kötelezettségek tekintetében a Számvitelről szóló törvény szerinti üzleti év.

[Art. 178. § 2. pontja)]

Az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani. Ez a naptári év, az e törvényben meghatározott kivételekkel.

[Szja tv. 3. § 6. pontja]

Adóhatóság

Az APEH területileg illetékes szervezete.

[Szja tv. 3. § 42. pontja]

Adóköteles biztosítási díj

A magánszemély, mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét, valamint a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) annál a magánszemélynél, akire tekintettel a díjat fizetik.

[Szja tv. 3. § 50. pontja]

Adókötelezettség

A bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adó-megállapításra, a bevallásra, az adóelőleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylat-kiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozóan a bevételt szerző magánszemély és az adóztatásban közreműködő kifizető számára e törvény és az Adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint előírt tennivalók összessége.

[Szja tv. 3. § 8. pontja]

Adókülönbözet

A bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, vagy a büntető bíróság által jogerősen megállapított adóbevétel-csökkenés, illetőleg a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.

[Art. 178. § 3. pontja]

Adótartozás

Az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.

[Art. 178. § 4. pontja]

Adóteljesítmény

Az adózó bruttó módon számított (költségvetési támogatással, adókedvezménnyel, adómentességgel növelt) összes, elévülési időn belüli adókötelezettségének egy évre vetített átlaga, amelyben az általános forgalmi adó esetében a fizetendő, továbbá az előzetesen felszámított és levonható általános forgalmi adó értékei közül a nagyobb abszolút értéket kell figyelembe venni.

[Art. 178. § 5. pontja]

Adóterhet nem viselő járandóság

a) a Családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás;

b) a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj;

c) a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj;

d) a szociális gondozói díj évi 120 ezer forintot meg nem haladó része;

e) a szakképző iskolai tanulót - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatásnak a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény melléklete szerint elszámolható része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része;

f) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére

· fa) a Felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett

- ösztöndíj,

- tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,

- a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,

· fb) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;

g) a Közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a Felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő, az e)-f) alpontban nem említett pénzbeli juttatás;

h) az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő, a sporttevékenységet irányító személy (versenybíró) részére e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, de összesen legfeljebb adóévenként az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegét meg nem haladó része, feltéve, hogy a versenybíró legkésőbb az adott kifizetés időpontjában nyilatkozik arról, hogy az e bevételének megszerzése érdekében felmerült költséget nem számolja el, és költséghányadot nem von le, azzal, hogy ilyen esetben az említett értékhatárt meghaladó bevétel teljes egészében egyéb jövedelemnek minősül, míg a nyilatkozat hiányában az adott bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell meghatározni;

i) oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltató tevékenység (például könyvtáros, laboráns, demonstrátor) ellenértékeként megszerzett hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér összegét meg nem haladó része;

k) a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás;

l) törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető, e törvény rendelkezése szerint nem külön adózó jövedelemnek minősülő jövedelem;

m) az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján az a)-j) alpontban meghatározott bevételnek megfelelő jogcímen kifizetett (juttatott) bevétel;

n) az Európai Gazdasági Térség tagállamának joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt az ott illetőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják);

o) a Felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;

p) az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke;

q) a Termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott nyugdíj előtti támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része;

r) a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;

s) az "Útravaló" Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj.

[Szja tv. 3. § 72. pontja]

Adóügy

Az adóval és a költségvetési támogatással összefüggő hatósági ügy.

[Art. 178. § 6. pontja)]

Akkreditáció

Felsőoktatási intézményben, illetve annak karain folytatott oktatási és kutatási tevékenységnek és e tevékenység eredményének minőség szempontjából történő hitelesítése.

[Feot. 124/E. § (1) bekezdés a) pontja]

Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítés

Felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező, illetve felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolában történő, tanulói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű programjába, és egyben olyan szakmai képesítést ad, mely az Országos Képzési Jegyzékben szerepel. Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés indítását az oktatási miniszter engedélyezi.

Alacsony adókulcsú állam

Az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

[Szja tv. 3. § 5. pontja)]

Alapkutatás

Olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.

[Szja tv. 3. § 66. pontja]

Alapszabály

A taggá válás feltételeit, a tagok jogait és kötelezettségeit, a pénztár szolgáltatásait, önkormányzati működését és gazdálkodási rendjét a jogszabályok keretei között az alapszabály határozza meg. A pénztártagok, illetve a pénztártagok és a pénztár közötti vitás kérdéseket a pénztár gazdálkodására és felelősségi viszonyaira vonatkozó jogszabályok és az adott pénztár alapszabálya alapján kell eldönteni. Az alapszabály a pénztár alkalmazottaira, a munkáltatói tagra és a támogatókra nézve is kötelező érvényű.

[Öpt. 2. § (3) bekezdés a) pontja]

Alkalmazott kutatás

Új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.

[Szja tv. 3. § 67. pontja]

Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek Egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 2. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogviszony,

[Flt. 58. § (5) bekezdés n) pontja]

APEH

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal.

[Szja tv. 3. § 41. pontja]

Azonos munkakör

A 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör.

[Szja tv. 3. § 44. pontja]

Ágazati azonosító

Az egészségügyi szolgáltatók azonosítására szolgáló kilencjegyű szám. Az ágazati azonosítókat az ÁNTSZ adja ki és tartja nyilván valamennyi engedélyezett egészségügyi szolgáltató esetén. A kilencjegyű azonosító egyes pozíciói leírják a szolgáltató székhelyének megyéjét, az ellátás típusát, és az orvosi szakmát is.

Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ)

A Foglalkoztatási Hivatalból, a megyei (fővárosi) munkaügyi központokból, valamint a munkaerő-fejlesztő és -képző központokból álló munkaerő-piaci szervezet.

Állami irányítás egyéb jogi eszközei

· Jogszabálynak nem minősülő állami aktusok. Fajtái:

- határozat,

- utasítás,

- jegybanki rendelkezés,

- statisztikai közlemény,

- jogi iránymutatás.

Állandó lakóhely

Az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik.

[Art. 178. § 7. pontja]

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)

Az országos tisztifőorvos által vezetett, városi szintig kiépült dekoncentrált szerv. Közegészségügyi, járványügyi hatóság, amely az egészségügyi ellátás feletti állami felügyeletet is biztosítja, s emellett egészségvédelmi feladatokat is ellát. Egyes jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként is működik. Az ÁNTSZ központi szervei az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és a külön jogszabályban meghatározott szervek. Területi szervei a megyei tisztifőorvosi intézetek, élükön a megyei tisztifőorvossal, helyi szervei a városi tisztiorvosi intézetek, melyek vezetője a városi tisztifőorvos.

Álláskereső

Az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és

4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és

5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének,

6. maga is aktívan keres munkahelyet, és

7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és

8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és

9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart.

Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során az EGT állampolgár álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát. A 7. pontban meghatározott álláskeresési megállapodás az álláskereső a munkaügyi központ kirendeltségénél történő jelentkezései gyakoriságát, az álláskeresőnek az álláskeresése érdekében folytatott tevékenységének, a munkába lépés vállalt időpontjának, az álláskereső által keresett munkahely főbb jellemzőinek meghatározását tartalmazza,

[Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontja]

Árvaellátás

Az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás.

[Tny. 4. § (1) bekezdés f) pontja]

A tag követelése

A felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás értéke.

[Tmny. 4. § (2) bekezdése v) pont]

Baleset

Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

[Mvt. 87. § 1/A. pontja]

Baleseti rokkantsági nyugdíj

Üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás.

[Tny. 4. § (1) bekezdés d) pontja]

Bányászati munkabaleset

Az a munkabaleset, amely a bányászati tevékenység során bármely munkáltatónál következett be.

[Mvt. 87. § 3. pontja]

Be nem jelentett alkalmazott

Az adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködő magánszemély, akire vonatkozóan a munkáltató, illetve kifizető a külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen.

[Art. 178. § 8. pontja]

Belföld

A Magyar Köztársaság területe, beleértve a vámszabadterületet is.

[Szja tv. 3. § 1. pontja]

Belföldi

A Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. §-a (1) bekezdésében meghatározott személyek, a Külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 27. §-ában meghatározott személyek, valamint az Európai Közösséggel, illetőleg az Európai Gazdasági Térséggel megkötött megállapodás alapján a tagállamok állampolgáraival azonos jogállást élvező állam állampolgárai, ha legalább a külön jogszabály szerinti tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, továbbá a hontalan.

[Tbj. 4. § u) pontja]

Belföldi illetőségű magánszemély

A magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára és belföldön nem rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel), valamint a letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár és hontalan, továbbá az a természetes személy, aki

· - kizárólag belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel,

· - létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem, vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik,

· - szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem, vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel és létérdekei központja sem állapítható meg.

[Szja tv. 3. § 2. pontja]

Be nem jelentett alkalmazott

[Art. 178. § 8. pont]

Beruházási költség

Az e törvény szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás.

[Szja tv. 3. § 54. pontja]

Bér

· - a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést),

· - az adóköteles társadalombiztosítási ellátás,

· - a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő ellátást),

· - a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli-járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,

· - a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye,

· - az előző öt pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot.

[Szja tv. 3. § 21. pontja]

Biztonsági tartalékok

Az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódó kockázatok kiegyenlítésére szolgáló tartalékok.

[Tmny. 4. § (2) bekezdés g) pontja]

Biztosításmatematikai mérleg (aktuáriusi értékelés)

A pénztár tartalékainak értékelése, amelynek során a tervezett bevételeket és kiadásokat összevetik a tényleges eredményekkel, valamint megvizsgálják, hogy a szolgáltatási tartalékok elégséges fedezetet biztosítanak-e a nyugdíjszolgáltatások kifizetéséhez.

[Tmny. 4. § (2) bekezdés o) pontja]

Biztosított

Az egészségbiztosítás egyes ellátásai tekintetében az Eb. tv. 6-8/A. §-a szerint az adott ellátásra jogosult személy.

[Eb. tv. R. 1. § (2) bekezdés a) pontja]

Biztosított

(1) E törvény alapján biztosított

· a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a fegyveres erők szerződéses állományú tagja, továbbá a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

· b) a szövetkezet tagja - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen történik,

· c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

· d) a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban (a továbbiakban: munkanélküli ellátásban) részesülő személy, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára az a személy, akinek a munkanélküli járadék folyósítását terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szüneteltetik,

· e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

· f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

· g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

· h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy).

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet - ide nem értve a gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő üzletvezetőit, ügyvezetőit - választott tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.

[Tbj. 5. §]

Biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték.

[Szja tv. 3. § 64. pontja]

Családtámogatási kifizetőhely

A legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztató munkáltatónál létesített társadalombiztosítási kifizetőhely [1998. évi XXXIX. tv. 9. § (1) bekezdés].

[Cst. 4. § b) pontja]

Csekély összegű (de minimis) támogatás

Az EK Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a de minimis támogatásra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 69/2001. (EK) bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás.

[Art. 178. § 30. pontja]

Csoportos személyszállítás

Ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik

· - a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy

· - különjárat formájában kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján.

[Szja tv. 3. § 63. pontja]

Vissza

Főoldalra

Aktuális