TB fogalomtár S-Z

Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek

Az a gyermek, aki a szülővel, nevelőszülővel, gyámmal életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

[Cst. 4. § k) pontja]

Saját jogú nyugdíjas

Az a természetes személy, aki

· - a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) pontjajában meghatározott saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíj, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék,

· - a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam (a továbbiakban: EGT tagállam) jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül,

· - az egyéni vagy társas vállalkozó e) pontja szerinti jogállását, valamint a foglalkoztatott 25. § szerinti nyugdíjjárulék fizetés alóli mentességét nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel.

[Tbj. 4. § f) pontja]

Saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás

Olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár.

[Tny. 4. § (1) bekezdés a) pontja]

Segítő családtag

Az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

[Tbj. 4 § g) pontja]

Súlyos munkabaleset, bányászati munkabaleset

Az a baleset, amely

· - a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását,

· - valamely érzékszerv (vagy érzékelő-képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta,

· - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,

· - súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek),

· - beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

(Mvt. 87. § 3. pontja)

Súlyosan fogyatékos személy

Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek minősül, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül. E pontja alkalmazásában jogszabály alatt törvényt, kormányrendeletet és a népjóléti miniszter rendeletét kell érteni.

[Szja tv. 3. § 26. pontja]

Szakképzéssel összefüggő juttatás

A Szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulót megillető pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a Szakképzésről szóló törvény előírásai alapján megillető díjazás.

[Szja tv. 3. § 71. pontja]

Szakmai alapképzés

A szakképesítés megszerzésére felkészítő képzési folyamatnak az a része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére irányul.

[Szakhoz. tv. 19. § 3. pontja]

Szakmai egyesület

Olyan egyesület, amelyben a taggá válás feltétele valamely szakmához való tartozás.

[Tmny. 4. § (2) bekezdés u) pontja]

Személygépkocsi

Négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

[Szja tv. 3 § 45. pontja]

Szervezeti és működési szabályzat

A pénztárnak az a dokumentuma, amely e törvény és más jogszabályok alapján a pénztár szervezetének és működésének legfontosabb szabályait tartalmazza.

[Tmny. 4. § (2) bekezdés p) pontja]

Szervezett munkavégzés

A munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.

Szervezett munkavégzésnek kell tekinteni továbbá a 40. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is.

[Mvt. 87. § 9. pontja]

Székhely

Eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye. Ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy esetén e törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye székhelynek minősül.

[Art. 178. § 25. pontja]

Szociális gondozói díj

Az a költségtérítést nem tartalmazó bevétel, amelyet a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszony keretében folytatott lelki segélyszolgálatért kap a magánszemély.

[Szja tv. 3. § 65. pontja]

Szociális intézmény

A Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott ápolást-gondozást, rehabilitációt, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény.

[Cst. 4. § e) pontja]

Szociális segély

A szociálisan rászorulónak pénzben vagy természetbeni formában, ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatás.

[Szja tv. 3. § 35. pontja]

Szociálisan rászoruló

Az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt - vagyoni viszonyára is tekintettel - csak külső segítséggel képes biztosítani.

[Szja tv. 3. § 36. pontja]

Szokásos piaci érték

Az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci értéket a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

· a) összehasonlító árak módszere, amelynek során a szokásos piaci érték az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon,

· b) viszonteladási árak módszere, amelynek során a szokásos piaci érték a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal,

· c) költség és jövedelem módszer, amelynek során a szokásos piaci érték a termék, a szolgáltatás közvetlen önköltsége, növelve a szokásos haszonnal,

· d) egyéb módszert, ha a szokásos piaci érték az a)-c) alpontokban foglalt módszerek egyikével sem határozható meg

azzal, hogy

· e) szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

[Szja tv. 3. § 9. pontja]

Szokásos tartózkodási hely

A magánszemélynek akkor van a Magyar Köztársaság területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napot belföldön tartózkodott.

[Art. 178. § 26. pontja]

Szolgálati idő

Az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat e törvény külön határozza meg.

[Tny. 4. § (1) bekezdés h) pontja]

Szolgáltatási szabályzat

A pénztárnak az a szabályzata, amely szolgáltatástípusonként tartalmazza a pénztár által nyújtott járadékok és egyösszegű kifizetések megállapításának és folyósításának szabályait, valamint az erre vonatkozó számításokat, továbbá a szolgáltatási tartalékképzési szabályokat.

[Tmny. 4. § (2) bekezdés q) pontja]

Szolgáltatási tartalékok

A folyósítás alatt álló ellátások szolgáltatástípusonkénti fedezete és annak nyilvántartása.

[Tmny. 4. § (2) bekezdés f) pontja]

Szolgáltató

Az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár részére a pénztárüzem működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a pénztár részére letétkezelői tevékenységet folytat, amelyhez a pénztár a befektetési üzletmenetét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, illetve amely a pénztár részére tagszervezést végez, valamint a pénztár tagja részére járadékszolgáltatást teljesítő biztosító intézet.

Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontjában meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral kapcsolatos tevékenységet végez.

[Tmny. 4. § (2) bekezdés z) pontja]

Szolgáltató

Az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár részére a pénztárüzem működésének részét képező, azt lehetővé tevő, elősegítő, illetve a pénztári szolgáltatásokat ténylegesen nyújtó tevékenységet végez - ide nem értve az egészségpénztári szolgáltatót. Szolgáltatónak minősül különösen az, aki (amely) a fentiekben meghatározott pénztár részére letétkezelői tevékenységet folytat, amelyhez a pénztár a befektetési üzletmenetét, illetve a könyvelése, nyilvántartásai vezetését kihelyezte, amely a pénztár részére tagszervezést végez, illetve amely az egészségpénztárak részére szolgáltatás-szervezési tevékenységet lát el. Szolgáltatónak minősül az is, aki (amely) az e pontban meghatározott szolgáltatóval kötött szerződés alapján az előzőek szerinti, pénztárral kapcsolatos tevékenységet végez.

[Öpt. 2. § (2) bekezdés d) pontja]

Szülői nyugdíj

Az elhunyt biztosított (nyugdíjas) szülőjének, nagyszülőjének, meghatározott feltételek fennállása esetén nevelőszülőjének járó ellátás.

[Tny. 4. § (1) bekezdés g) pontja]

Tag követelése

A felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás értéke.

[Tmny. 4. § (2) bekezdés v) pontja]

Tagdíj

Az az összeg, amelyet a pénztár tagja a pénztár számára köteles megfizetni, ideértve azt az összeget is, amellyel a Tbj. által kötelezően megállapított mértéket a pénztártag, vagy javára más személy vagy szervezet kiegészíti.

[Tmny. 4. § (2) bekezdés d) pontja]

A pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által vállalt kötelezettségként, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás, amelyet a munkáltató e törvényben meghatározott szabályok szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhat. A tagdíj - minden pénztártagra kötelező - legkisebb mértékét (a továbbiakban: egységes tagdíj) a pénztár alapszabálya határozza meg.

[Öpt. 2. § (3) bekezdés b) pontja]

Tagsági okirat

E törvény alkalmazásában tagsági okirat, a pénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplő adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokirat.

[Tmny. 4. § (3) bekezdés]

Tagságra kötelezett pályakezdő

Az a természetes személy, aki:

· - 1998. július 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült,

· - Magyarországon első alkalommal létesít az 5. §-ban meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetőleg ennek hiányában nyugellátás megszerzése érdekében első ízben létesít a 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodást és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét.

[Tbj. 4. § n) pontja]

Tanköteles

A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése értelmében az a gyermek, akit az iskola igazgatója tankötelesnek nyilvánított.

[Cst. 4. § c) pontja]

Tankötelezettség

A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.

Az iskola igazgatója dönt

· - a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján,

· - a tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.

Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és - a nagykorúvá vált tanuló kivételével - a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi.

A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.

Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

A tankötelezettség az általános iskolában és az ötödik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesíthető. A tankötelezettség - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető.

[Közokt. 6-7. §]

Tanulószerződés

A Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerinti tanulószerződés.

[Tbj. 4. § p) pontja]

Tartós adományozás, valamint annak külön kedvezménye

A Közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel történő adományozás, valamint hozzá rendelt kedvezmény.

[Szja tv. 3. § 58. pontja]

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy

· - az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul;

· - az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

[Cst. 4. § f) pontja]

Tárgyi eszköz

A Számvitelről szóló törvény 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tárgyi eszköz - a tárgyi eszközök értékhelyesbítése kivételével -, valamint az agrártevékenység tekintetében a biológiai alapok, tenyészállatok és szaporítóanyagok is.

[Szakhoz. tv. 19. § 4. pontja]

Társadalombiztosítási ellátás

A Társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a Kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint a családi pótlékról és a Családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás.

[Szja tv. 3. § 15. pontja]

Társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem

A Tbj. 4. §-ának k) pontjában, 20. §-ában, 27. §-ának (1) bekezdésében, 29. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 29/A. §-ában meghatározott jövedelem.

[Flt. 58. § (5) bekezdés v) pontja]

Társadalombiztosítási jogszabályok

A Társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), valamint a Tbj. 13. §-ában hivatkozott külön jogszabály és nemzetközi egyezmény.

[Tmny. 4. § (2) bekezdés k) pontja]

Társadalombiztosítási nyugdíj

Amit a Tny. társadalombiztosítási nyugellátásként megjelöl.

[Tmny. 4. § (2) bekezdés a) pontja]

Társas vállalkozás

A gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.

[Szja tv. 3. § 33. pontja]

Társas vállalkozás

· - a közkereseti társaság (ideértve a gazdasági munkaközösséget és jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséget is),

· - a betéti társaság,

· - a korlátolt felelősségű társaság,

· - a közhasznú társaság,

· - a közös vállalat,

· - az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,

· - az 1-6. pontjában felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is,

· - a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,

· - a gépjárművezető-képző munkaközösség,

· - az oktatói munkaközösség,

· - az ügyvédi iroda,

· - a végrehajtói iroda.

[Tbj. 4. § c) pontja]

Társas vállalkozó

· - a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),

· - a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,

· - az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja.

[Tbj. 4. § d) pontja]

Távmunka

A gyakorlatban régóta létező foglalkoztatási forma az ún. távmunkavégzés, amikor a napi munkavégzés nem a munkáltató székhelyén, telephelyén történik, hanem általában a munkavállaló lakhelyén, a felek közötti kapcsolattartás és maga az ellátandó feladat is informatikai úton, informatikai eszközzel történik.

[Mt. 192/C. § kommentárja]

Távoktatás

Sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelynek időtartamát, az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a hallgatóval kötött - egyéni tanulmányi rendre vonatkozó - megállapodásban a felsőoktatási intézmény határozza meg.

[Feot. 124/E. § (1) bekezdés z) pontja]

Telephely

Az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltató tevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található.

[Art. 178. § 27. pontja]

Többműszakos munkarend

Ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

[Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontja]

Üzemanyag-fogyasztási norma

A Közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabály szerinti üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás mértéke. Amennyiben így nem állapítható meg a norma, akkor a műszaki szakértő által megállapított mérték.

[Szja tv. 3. § 20. pontja]

Vagyoni értékű jog

A földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga.

[Szja tv. 3. § 31. pontja]

Vállalkozási tevékenység

Az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez.

[Art. 178. § 28. pontja]

Vállalkozó

A magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez, és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat.

[Art. 178. § 29. pontja]

Végbizonyítvány (abszolutórium)

A tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és - a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képesítési követelményekben előírt kreditpontok (ezen belül a kötelező és kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt összes kreditpont) megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. A végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény vezetője - karokra tagozódó felsőoktatási intézményben az intézményvezető által átadott hatáskörben a dékán, kari főigazgató - írja alá a hallgató leckekönyvében.

[Feot. 124/E. § (1) bekezdés x) pontja]

Végkielégítés

Törvényben meghatározott mértékű végkielégítésnek minősül a Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény alapján folyósított végkielégítés, leszerelési segély és továbbszolgálói jutalom is.

[Szja tv. 3. § 46. pontja]

Zárt pénztár

Olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza.

[Tmny. 4. § (2) bekezdés t) pontja]