Folytonos (illetve precízen fogalmazva megszakítás nélküli) munkarendről akkor beszülünk, ha a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel.

Megszakítás nélküli munkarend akkor állapítható meg, amennyiben

* a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy

* a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; illetve

* a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.

Ezzel szemben folyamatos munkarendről akkor beszélünk, ha a hét minden munkanapján több műszakban történik munkavégzés, viszont a heti pihenőnapokon, illetve munkaszüneti napokon nem.

Több műszakos munkarend esetén a munkavállalót 15 százalékos délutáni, illetve 30 százalékos éjszakai pótlék illeti meg, míg megszakítás nélküli munkarend esetén a délutáni műszakpótlék 15 + 5 = 20 %, míg az éjszakai műszakpótlék 30 + 10 = 40 százalék.

2.) ....a terhesség miatti keresőképtelenség, illetve a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség között?

Terhesség miatt azt lehet keresőképtelennek tekinteni, aki terhessége, illetve szülése okán munkáját nem tudja ellátni és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult. Ebből következően ilyen címen legfeljebb a terhességi gyermekágyi segély időszakának megfelelő időtartam alatt lehet valaki keresőképtelen. Ez tehát nem minősül betegség miatti keresőképtelenségnek, az erre tekintettel folyósított táppénz után a foglalkoztatónak nem kell táppénz hozzájárulást fizetnie.

Ezzel szemben a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség "betegség miattinak" minősül és ennek megfelelően a tartamára járó táppénz után meg kell fizetni az egyharmados táppénz-hozzájárulást.

3.) A GYES, illetve GYET mellett munkát végző munkavállaló között?

A GYES mellett munkát végző munkavállaló felmondási védelem alatt áll, míg a gyermeknevelési támogatásban részesülő nem. (Amennyiben saját dolgozóról van szó: a GYES tartamára köteles a munkaadó a fizetés nélküli szabadságot biztosítani, a GYET érdekében viszont nem.)

A két ellátásban részesülő társadalombiztosítási jogállása egyébként megegyezik, a GYES és a GYET tartama alatt - fennálló jogviszony esetén - nem szünetel a biztosítás - mindkét ellátás alatt jár az egészségügyi szolgáltatás és mindkét ellátásból nyugdíjjárulék kerül levonásra.

Munkavégzés esetén bármelyik ellátásban részesülő munkavállaló után azonos módon meg kell fizetni a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.

A GYES-ben részesülő munkavállaló (a nagyszülő kivételével) korlátlanul dolgozhat a gyermek egy éves korától, míg a GYET-ben részesülő személy legfeljebb napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat kereső tevékenységet, illetve korlátlanul, ha a munkavégzés otthonában történik.

Bérből és fizetésből TB ellátások és járulékfizetés a gyakorlatban Képzési idő: 13 hét Szeretne átfogó ismereteket a munkabérek utáni járulékokról, a táppénzről, gyesről, a nyugdíjszámításról? Szeretné mindezt közérthető formában, egyszerűen és gyorsan elsajátítani? Ha igen, akkor engedje meg, hogy bemutassuk Kiadónk online képzését, melynek segítségével néhány hét alatt könnyedén és kényelmesen megtudhat mindent a társadalombiztosításról! Programunk bevezeti Önt az elméleti tudnivalókba, majd példákon keresztül a gyakorlati számítási módszereket is megismerteti Önnel. Bérelszámolás a hagyományostól eltérő esetekre Képzési idő: 12 hét Online szakmai programunkat mindenkinek ajánljuk, akinek sokszor meggyűlik a baja a nem hagyományos munkarendben dolgozók bérelszámolási teendőivel.
		Héder Zsuzsanna
		Telefon: +36 (1) 428-3887
		E-mail: zs.heder@dashofer.hu