Az Európai Bizottság lezárta azt a hivatalos vizsgálati eljárást, amelyet az egyazon vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások számára a kamatok esetében adócsökkentést lehetővé tevő magyar adóintézkedéssel kapcsolatban folytatott - derül ki a témáról pénteken Brüsszelben kiadott közleményből.

A vizsgálatot az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok alapján folytatták, tárgyát azok a rendelkezések képezték, amelyeket a magyar hatóságok 2003 januárjában vezettek be, és amelyek az azonos vállalatcsoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozásoktól származó nettó kamatjövedelem kedvező adóztatására irányultak. Az intézkedés a kapcsolt vállalkozások által fizetett nettó kamat összege után 50 százalékos adócsökkentést tett lehetővé, azaz csak a kamat fele volt adóköteles. Ezzel szemben a kamatot fizető kapcsolt vállalkozás tekintetében a fizetett nettó kamat összegének fele az adóalapot növelte, így a kapcsolt vállalkozás esetében magasabb lett az adószint.

A bizottság azért indított részletes vizsgálati eljárást, mivel aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés bizonyos vállalkozások számára szelektív előnyt biztosít. A testület ennek során megállapította, hogy a kamatra vonatkozó adócsökkentési intézkedés állami támogatásnak minősül, mivel alkalmazási köréből számos ágazatot (például a pénzügyi szektort), valamint bizonyos típusú vállalkozásokat (kisvállalkozásokat) kizár.

Az uniós eljárást 2007 márciusában kezdték. A bizottságnak aggályai voltak abban a tekintetben, hogy az intézkedés torzíthatja az egységes piacon folyó versenyt, mivel nem minden magyarországi vállalkozás veheti igénybe, ezért állami támogatásnak minősülhet. Ugyanakkor tekintetbe véve, hogy az intézkedést Magyarország 2004. májusi uniós csatlakozását megelőzően vezették be, továbbá állami támogatás jellege nem volt egyértelműen megállapítható, a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés meglévő támogatásnak minősül. Erre viszont a testületnek nem kell meglévő támogatásra vonatkozó külön eljárást indítania, mivel időközben Magyarország jogszabályt fogadott el, amely az intézkedést 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezi.