Várjon kérem ...
Képzésajánló
Az oldalon található árak nettó árak, ÁFA-t nem tartalmaznak!
Aktuális videók
Legfrissebb hírlevél
Szakértőnk ajánlata
Teleki Gyula László
Teleki Gyula László
Ha Ön tudomásul vette, hogy ez a szakma élethosszig tartó tanulást jelent, jöjjön el Bérelszámolás képzésünkre és készüljön fel a Munka Törvénykönyve változásaival kapcsolatos teendőkre.
Tematika:
  • A szabadság számításának új rendszere, a szabadság kiadása különböző munkarendekben
  • A bérpótlékok számítása munkarendek esetében
  • A műszakpótlék alkalmazása munkarendek esetében
  • A távolléti díj számításának új szabályai
  • A betegszabadság szabályainak alkalmazása
  • Az ügyelet és készenlét díjazása
  • Az órakeretben történő foglalkoztatás szabályai
  • A rendkívüli munkavégzés („túlmunka”) szabályai, számfejtése
  • Előre feltett kérdések megválaszolása
  • Mindez az átmeneti rendelkezésekre való tekintettel
  • Konzultáció

Érdekel a képzés
 


Munkabérből történő letiltás

2009.03.23 16:27, Kovácsné Álmosdy Judit, : Saját forrás

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 161.§-a értelmében a munkabérből csak a következő okokból teljesíthet levonást a munkáltató:

Hirdetés

1. Jogszabály alapján vonható le:

1.1. a munkavállaló részére nyújtott munkabér-előleg;

1.2. a személyi jövedelemadó-hátralék;

1.3. az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj;

1.4. a munkavállalói járulék.

2. Végrehajtható határozat alapján történhet levonás a munkabérből bírósági, vagy közigazgatási végrehajtás során (pl. tartásdíj levonása).

3. A munkavállaló bármikor megbízást adhat a munkáltatónak arra, hogy a munkabéréből meghatározott összeget a rendelkezésének megfelelő helyre utaljon, levonjon.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény értelmében, a bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:

a) a bíróság által kiállított végrehajtási lap,

b) az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el,

c) a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 145.§-a szerint, az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:

a) a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat (végzés),

b) az önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás,

c) a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése,

d) az adózóval közölt adóhatósági adó-megállapítás.

Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség. Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.

Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig keresi meg az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja az 5000 forintot; szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság végrehajtásával kapcsolatban akkor, ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja a 3000 forintot. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető.

Miből lehet a letiltásokat levonni?

- a jövedelemadó, az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék, valamint a munkavállalói járulék levonása után fennmaradó minden olyan juttatásból, amelyet a bérköltség terhére kell kifizetni (nettó munkabér),

- a betegszabadság idejére fizetett összegből,

- a végkielégítésből,

- és a jutalomból.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a levonás mértéke:

- főszabály szerint: 33 százalék,

- több letiltás esetén: 50 százalék.

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj,

b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,

c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Ezeket a szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a következő járandóságok elszámolására kerül sor:

a) a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,

b) a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,

c) az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,

d) a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,

e) bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.

A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.

A gyermekgondozási segélyből és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében.

A családi pótlékból és az iskoláztatási támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék, iskoláztatási támogatás és anyasági támogatás fejében.

Vannak olyan juttatások is, melyekből nem rendezhető a letiltás, bár ezek elsősorban nem a munkáltató által kerülnek kifizetésre, kivéve a költségtérítést. Nem csökkenthető a letiltás összegével például:

- az anyasági segély,

- a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,

- a megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett személyt erre tekintettel megillető juttatás (kereset-kiegészítés, átmeneti kereset-kiegészítés, jövedelem-kiegészítés, átmeneti jövedelem-kiegészítés, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka),

- a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés, stb.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében, a munkabérből történő letiltási kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Ugyanezen törvényben van rendelkezés arra vonatkozóan, hogy ha több letiltást kell teljesíteni, akkor mi a kötelező sorrend:

a) gyermektartásdíj,

b) egyéb tartásdíj,

c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,

d) a büntető és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

f) egyéb követelés,

g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

Az adóhatóság is külön értesítést küld a letiltásról, melyet a munkáltatónak vissza kell igazolnia. Ha az adóhatóság az adóst megillető járandóságot (kifizetést), a hitelintézetnél kezelt összeget, illetőleg követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, kifizető, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, akkor az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére.

Kiadónkhoz gyakran érkeznek olyan szakmai kérdések, melyek a hagyományostól eltérő munkarend bérszámításaira vonatkoznak. Szemináriumunk célja többes: szeretnénk összefoglalni, hogy mikor milyen munkadíjat, távolléti díjat, illetve pótlékot kell fizetni a munkavállaló részére, valamint lehetőséget biztosítunk arra, hogy felmerülő konkrét kérdéseiket feltegyék szakértőnknek.

Bővebb információk és jelentkezés: Bérszámításoka hagyományostól eltérő munkarend különböző eseteiben

Borbély Csilla
szeminárium menedzser


Telefon:
+36 1 428 3898


E-mail:
cs.borbely@dashofer.hu


Szervezeti hatékonyság növelése (2 napos képzés).
A people management program a vezetők olyan képességei fejleszti,  melyek jelentősen meghatározzák, hogy a vezető  mennyire tudja realizálni  a szervezetben lévő szellemi tőkét és szabad kapacitásokat és ezáltal a teljesítőképességet mennyire tudja fokozni. Bővebben a tréningről >>>
 
Árfolyamkockázat kezelés fedezeti ügyletekkel (0Ft-os webinárium)
Sok a tévhit és kevés a valós tapasztalat a hazai vállalkozók többségénél, ami segítené őket a devizakockázataik kezelésében. Sok esetben nincs is saját szakember, aki tanáccsal és információval segítené őket abban, hogy milyen piaci várakozások alapján kell megtervezni a pénzügyi mozgásokat és a várható eredményt. Bővebben a webináriumról >>>
 
Online kereskedés a BÉT-en (0Ft-os webinárium)
Több mint 20 éve már, hogy a magyar tőkepiaci, tőzsdei befektetési és forrásbevonási lehetőségek ismét rendelkezésre állnak. Ellenben e lehetőségek ismertsége, valós megítélése még nem mondható elégségesnek. Bővebben a webináriumról >>>
 
Konszolidált beszámoló elkészítéséről (4 napos képzés).
Konszolidált beszámoló készítésének elméleti és gyakorlati ismeretei első kézből! Ismerje meg az éves és évközi konszolidált beszámoló készítésének tudnivalóit, titkait és buktatóit! Bővebben a tréningről >>>
 
Stresszkezelés tréning (1 napos képzés).
A stressz természetének megismerésével, a stressz-kezelések tudatossá válásával uralkodni tudunk felette és kézben tudjuk tartani. Vezetőknek fontos a vezetett csoport motiváltsága - hiszen nem mindegy hogy mennyire kreatívak, hatékonyak a szervezet tagjai. A stressz kézben tartása egy nagyon erős vezetői kompetencia. Bővebben a tréningről >>>