A leválás intézményét, mint a kiválás egy alesetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvénnyel való módosítása vezette be. Legfőbb jellegzetessége, hogy a jogelőd jogi személy vagyona egy részéből úgy hozza létre a leválással keletkező jogutódot, hogy annak egyetlen tagja a jogelőd jogi személy lesz.
Leválás, mint a kiválás egyik típusa
Jogi előírások
A Ptk. 3:45. §-a (1a) bekezdésének előírásával a kiválás aleseteként került bevezetésre a Ptk. szétválási szabályai közé a leválás intézménye, mely szerint a kiválás történhet úgy is, hogy a szétváló jogi személy fennmarad, és vagyonának egy részével úgy hozza létre a jogutód jogi személyt, hogy annak egyedüli tagja lesz (azaz nem a jogelőd jogi személy tagjai, hanem maga a jogi személy válik taggá). Leválásnál a szétváló jogi személy tagjai így nem választhatnak a jogutódok - vagyis a leválással keletkező és a továbbműködő (fennmaradó) jogi személy - tagsága között, mivel a leválásnak fogalmi eleme, hogy a leválással keletkező jogi személy egyedüli tagja kizárólag a szétváló jogi személy lehet.
A leválasztott vagyon tekintetében a Ptk. fenntartja az átalakulás valamennyi garanciális hitelezővédelmi jogintézményét (szükség szerinti kötelező könyvvizsgálat, hirdetményi és biztosítéknyújtási eljárás), amellyel kapcsolatos rendelkezések az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. tv. (a továbbiakban: Átalakulási tv.)…
Üdvözöljük a HR Tudásbázis oldalon!