A kamatbevételek és kamatráfordítások elszámolásánál figyelembe kell venni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 15. §-ának (7) bekezdésének előírását, mely szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.
A bevételeknek és a költségeknek (ráfordításoknak) ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve).
Kapott kamatok elszámolása
A számviteli törvénye előírásai megkülönböztetik, hogy a járó kamatot befektetett pénzügyi eszközök – azaz tartósan adott kölcsönkövetelések, tartós bankbetétek – után vagy a forgóeszközök között kimutatott kölcsönkövetelések, bankbetétek után kell elszámolni.
A számviteli törvény 84.§-a (3) bekezdés a) pontjának az előírása alapján Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott adott kölcsön (ideértve a bankbetétet is), hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét.
A számviteli törvény 84.§-a (5) bekezdés a) pontjának az előírása alapján Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá ezen értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét,…
Üdvözöljük a HR Tudásbázis oldalon!